Manapság sokat hallhatunk a vizes betéttel készülő csempe- vagy téglakályhákróll, engem is megkeresnek néha ilyen kályha építésének szándékával. A tapasztalatok eltérőek, van, aki esküszik előnyeire, de olyan tulajdonossal is találkoztam, aki elátkozza a pillanatot amikor vízterest rendelt. Vajon miért??

Ebben az írásban a tisztánlátást próbálom segíteni, felsorolva előnyöket, hátrányokat, nem titkolva el, hogy jómagam kevésbé pártolom a szobakazánt.

 

Lássuk először az előnyöket:

• Akár az egész lakás fűthető egy kályhával.

• Csak egy helyen termelődik piszok, hamu.

• A lakás távolabbi, zegzugos részeibe is könnyebben eljut a meleg. Ez főleg többszintes épületben számít.

• Elegendő egy kémény az egyetlen cserép- vagy téglakályhához.

• A meglévő fűtésrendszerre illeszthető, ezért olcsónak tekinthető.

 

A hátrányok:

• A szakaszos üzemű berendezésből folyamatos üzeműt csinálunk. Az ilyen berendezés kevésbé kályha, inkább szobakazán. A kályhánál megszokott fűtési idő megnövekszik; ugyanakkora tűztérrel jóval több légköbméter kifűtése több időt vesz igénybe. A kályha teljesítménye pedig sokszor nem elegendő az egész lakás teljes kifűtéséhez.

• Megnő a tüzelőanyag-igény és többet kell foglalkozni a tűzzel (bár ez utóbbit jónéhányan szeretik).

• Jelentősen csökken a falazat hőtároló képessége. A kályha csak a tüzelés ideje alatt és utána talán még 2-3 óráig meleg. A kellemes, egészséges sugárzásos hőleadást a radiátorok konvekciós hőleadása váltja fel.

• Mérésekkel igazoltan alacsonyabb a hatásfok, amely még kályha üzemmódban (vízoldali teljesítmény kivétele nélkül) sem éri el a hagyományos kályhával elérhetőt. Ez főleg a nagyobb tüzelőanyag-fogyasztásban mutatkozik meg. 

• Bonyolódik a gépészet; vagy nyitott fűtési rendszer, vagy zárt rendszernél bonyolult védelmi berendezések szükségesek a biztonságos működéshez. Ami bonyolultabb, könnyebben elromlik...

• Villamos áram nélkül ilyen kályha a szivattyú miatt nem fog működni. Természetesen, akinek van szünetmentes tápegysége vagy házi napeleme mentesül az esetleges áramkimaradás kockázatától...

• A füstgáz túlhűlésének lehetősége megnő, ez kátrányosodást okoz a kéményben, de sokszor már a kályha járataiban is. Az átfoltosodott, büdös kályhacsempék nem tisztíthatók, a kémény belső falazata pedig csak költséges eljárással vakolható újra, egyébként bontás, újjáépítés szükséges.

• Csökken a tűztér hőmérséklete...

 

A hátrányok között utolsóként említettet érdemesnek látom kiemelni.

 

A kályhák működését, fejlesztését vizsgáló kutatások rendre azt a következtetést vonják le, hogy a cserép- vagy téglakályha jó hatásfokú működéséhez, az alacsony tüzelőanyag felhasználáshoz és károsanyag-kibocsátáshoz magas tűztérhőmérsékletre van szükség. Ez többek között úgy érhető el, hogy a cserép- vagy téglakályha tűztere oldalfalon történő égésilevegő-bevezetéssel rendelkezik, a tűz sima tűztalajon ég, rostély nincs benne. Az oldalfalon történő levegőbevezetés még megoldható lenne vizes betét használata mellett is, viszont a tűzteret körülvevő, vagy felette lévő keringtetett víz hőelvonó hatása kikerülhetetlen.

Úgy gondolom, hogy egy fával, mint megújuló energiaforrással működő cserép- vagy téglakályha feladata, hogy más energiaforrástól függetlenül működjön. Amennyiben vizet keringtetünk már elektromos áramra is szükség van, néhol pedig a biztonsági rendszer működéséhez hálózati víznyomásra is.

Ezért ahol lehet, azt javaslom, hogy a meglévő legtöbbször gázkazán-padlófűtés-radiátorok rendszert hagyjuk érintetlenül és épüljön kiegészítő vagy teljes fűtésre egy önálló csempe- vagy téglakályha. 

 

 

Találkoztam olyan kétszintes házzal, ahol a tervezéskor nem gondolták át eléggé, hogy miként fogják fűteni a helyiségeket. Egyetlen kémény készült (14x14 cm), amelyre a földszinten egy kandalló volt építve, ez némi visszafüstölés mellett többé-kevésbé biztosította az alsó szinten lévő konyha-nappali és fürdőszoba melegét. Mivel a felső szintet ritka és főleg nyári használatra tervezték, ott nem volt szükség erre. Azonban az igények változásával jó lett volna ott is kialakítani fűtést. Történetesen olyan helyre épült a ház, ahol gázvezeték hírét sem hallották...

Ebben az esetben légfűtéssel, a kandalló átalakításával, átépítésével lehetséges a felső szint fűtése. Hasonló módon akár egy csempe- vagy téglakályha hátsó felületéről is lehet meleg levegőt a mögötte vagy felette lévő helyiségbe juttatni.

A tervezéskor eldöntendő, hogy hol lesznek a kályhák, idejekorán gondolva a jó helyen lévő kéményekre és az alapok teherbírására is. Nagyon sok lakás kellően kifűthető lenne kettő, esetleg három kályhával - ha megvan hozzá a hely és a kémény.

Bizony eleink előrelátóbbak voltak; szinte minden régi - gázfűtés elterjedése előtti időkből származó - házon a legjobb helyen és a megfelelő számú kémény van. Kérdés, milyen állapotban - de a többnyire alapos munkavégzés még manapság is érezteti áldásos hatását...