Füredi György kályhaépítő
A kályha építés rejtelmei
Hogyan lehet az átlagostól jobb kályhát építeni?
A kályha csodálatos fűtő berendezés; amellett, hogy viszonylag egyszerű, a legegészségesebben ad mindenkinek jóleső, sugárzó meleget, és független az energiahálózatoktól is. Egy felfűtéssel hosszú ideig meleget ad; nemcsak a tüzelővel takarékos, hanem használója idejével is.
Ezért, és a hosszú élettartam érdekében lehetőség szerint törekszem a modern anyagok használatára. Emellett, ahol bevált, megtartom a hagyományos agyag-tégla-tetőcserép hármast. Kerti konyhák, kemencék, sütők építésénél fontos szempont, hogy a hagyományok követése mellett a berendezés a mai kor igényei szerint is használható valamint időtálló is legyen.
Nem mindegy, hogy egy naponta használt kályha sokszor már 5-10 év múlva már átrakást kíván, vagy elegendő erre jóval később gondolni.
Nem mindegy, hogy egy kályha több vagy kevesebb tüzelőanyaggal működik és milyen hosszú a fűtési idő.
Mint ahogy az is fontos, hogy mennyit költünk a tüzelőre és naponta mennyit foglalkozunk a begyújtással...
Hogyan lehet a jobbat elérni?
Természetesen fontos, hogy betartsuk a kályhahasználat alapvető szabályait, de a további lehetőségeket a megépítés mikéntje rejti magában.
A Magyarországon régről megszokott és általánossá vált - egyszerű vagy hamar-hanyag - hozzáállással épült kályhabelső a következőképp néz ki:
-
agyaggal kikent, viszonylag vékony tűztérhatároló samottfal (3-4cm), ez is inkább csak az első lángterelő lapig, utána csak tetőcserép bélés,
-
tetőcseréppel épphogy bélelt kályhacsempe, utóbélelés nélküli füstjáratok. Utolsó járatban találkoztam már béleletlen kályhacsempével is...
-
szükségmegoldásként össze-vissza kapcsolt repedt, törött csempék - a többszörös átrakás és spórolás eredménye.
Mindössze 3cm-es samott a tűztér körül, rövid hőtartási idő és élettartam, gyors felfűtés
Utóbélelés nélküli füstjáratok; könnyű építési mód
Lássuk, hogyan lehet másképp!
Egy kályha oldalfalon történő égési levegő-bevezetéssel, számítások alapján tervezett tűztérrel és füstjáratokkal - nagyobb beépített anyagmennyiséggel - a következőket nyújtja:
-
a hatásfok növekedése alacsonyabb tüzelőanyag-felhasználást, a megnövelt falvastagság pedig hosszabb hőtartást és élettartamot jelent. Mindez alacsonyabb káros anyag-kibocsátással jár, megfelelve az európai elvárásoknak.
Az átrakás, újjáépítés kitolódása, a megrendelő, használó számára hosszú távon mindenképpen megtakarítást, magasabb ár-érték arányt jelent a könnyű építésű kályhákhoz képest. Néha kimeríthetetlennek látszik, de a tűzifa véges mennyiségben áll rendelkezésünkre; a kevesebb tüzelőanyag-felhasználással környezetbarát módon jön egészséges sugárzó meleg a lakásba, ráadásul megtehetjük, hogy kevesebbet foglalkozzunk a tűzzel.
Ahol lehet, és ha csak lehet mindenütt középnehéz és nehéz kivitelű kályhák építését szorgalmazom.
Egy ilyen kályha a következőképpen mutat:
-
vastag samott tűztérfalazat (6-9 cm)
-
ahol lehet inkább kéthéjú kivitel,
-
égési levegő-bevezetés a tűztér hátfalán és/vagy az oldalfalakon keresztül is (Biotűztér),
-
utóbélelt járatkialakítás,
-
a hagyományosnál nagyobb méretű üvegezett tüzelőajtó,
-
tisztítónyílások minden szükséges helyen.
-
külső levegő hozzávezetés
Égési levegő az oldalfalon keresztül
Az égés az éghető anyag részecskéinek oxigénnel való egyesülése megfelelő hőmérsékleten. Légnemű anyagot könnyű, folyékonyat nehezebb, szilárdat pedig a legnehezebb oxigénnel keverni. A fa elégése során szilárd anyag egyesül a levegő oxigénjével, ezért minél jobban elősegítjük az egyesülést, annál jobb lesz az égés hatékonysága. Kályhák tűztere esetén ez leginkább úgy történik, hogy lehetőség szerint minden oldalról biztosítjuk az égési levegő hozzávezetést, ezáltal a nagyobb hőmérsékletű és tökéletesebb égést (Biotűztér). Ez a tüzelőanyag-szükséglet csökkenésén túlmenőleg alacsonyabb káros anyag-kibocsátást, tisztább égést eredményez - természetesen megfelelő használat mellett.
A mértékletesség a minőség győzelme a mennyiség felett.
Minőségi munka csak akkor jöhet létre az életünkben, ha olyat végzünk nap mint nap, amit örömmel teszünk.
Csempe- és téglakályha tűztere építés közben
Az ilyen felépítésű kályhát nevezzük könnyű építésűnek. Ráadásul ezen kályhák esetében többször elmarad vagy nem elegendő a tisztítónyílások száma; ha nincs lehetőség a kályha tisztítására az elkoszolódás huzatcsökkenést, ez pedig bontást, újraépítést is jelent. Jellemzőjük, hogy gyorsan felmelegíthetők, ellenben rövidebb ideig tartják a meleget; a napi rendszeres használat mellett már 5-6 év múlva az elhasználódás jelei mutatkoznak, ellenben hamar elkészülnek (2-4 nap alatt). A viszonylag magas tüzelőanyag-szükséglet hosszabb távon számottevő, kezdetben fel sem tűnik, ...és aki szívesen foglalkozik gyakorta a tűzzel, a rövid hőtartási idő miatt naponta többször is begyújthat.
Néhány kevésbé szép példa:
A felső sor foltjait a csempebélés hiánya okozta... nomeg a nedves tűzifa
Egy kisméretű kályha rostélya.
A folyamatos fűtés még a vasöntvényt is megolvaszthatja.
Giliszta vékony tűztérfal, béleletlen füstjáratok; gyors munka lehetett,
megjegyzem; sokszor ez az általános építési mód
Ez is működik - valahogy...